Népköltészet

A XV. szá zadban, a XVII. szá zad első felé ben a né pkö lté szet az ó orosz hagyomá nyok alapjá n fej­lő dö tt. Megjelent né há ny ú j mű faj, amit az ukrá n fö ldeken zajló poli­tikai é let esemé nyei, azaz a tö rö k­-tatá r agresszió elleni harc, az idegen rabiga ellen folytatott felszabadí tó kü zdelem tett szü ksé gessé.

Jellemző a balladá k megjelené se. A balladá k a kozá ­kok kö ré ben keletkeztek, a velü k kapcsolatos első emlí té sek a XVI. szá zad elejé rő l való. A legré gibb balladá k a tatá rok é s a tö rö kö k elle­ni harchoz kapcsoló dnak: Há rom testvé r szö ké se Azov vá rosá bó l a tö rö kö k fogsá gá bó l, Maruszja Bohuszlavszka, Szamijlo Kiska stb. A balladá k mellett az ukrá n folkló rban jelentő s szerepü k van a tö rté nelmi é nekeknek. A né pdalokat é s a bal­ladá kat kobzosok, lantosok adtá k elő, é s Ukrajna szerte a né p kö ré ben mindenü tt é nekelté k.

Elterjedt volt ezenkí vü l a ká ntá lá s, a kü lö nbö ző kö szö ntő k, a tavaszvá rá s ü nnepe, a Keresztelő Szent Já nos-nap­hoz, a hé tkö znapi é let kü lö nbö ző ese­mé nyeihez (lakodalom, temeté s stb.) kapcsoló dó é nekek, a bö lcső dalok, a gyermekdalok é s a mondó ká k. A né p­kö lté szet az ukrá n nemzeti kultú ra fontos ré szé t ké pezte.

Zene

A né pkö lté szettel egyszerre ment vé gbe a hivatá sos zene kialakulá sá ­nak folyamata. Ezt elő segí tette, hogy az egyhá zi tá rsasá gok iskolá iban kö ­telező tantá rgy volt az egyhá zi é nek­lé s kottá bó l é s az alapvető zenei ismeretek elsajá tí tá sa. Az idegen fü ggő sé g idő szaká ban is segí tett megő rizni az ukrá n kultú rá t az, hogy az iskolá kban az egyhá zi kó rusok szá má ra vezető ket, é nektaní tó kat é s zené szeket ké peztek.

A XVI. szá zadban Ukrajna né há ny templomá ban má r ismerté k a tö bb­szó lamú é neklé st, amit a szá zad vé ­gé n emelt hivatalos rangra a konstan­tiná polyi pá triá rka.

Kialakuló ban volt a vilá gi ze­ne is.

A korszak ké pző mű vé szeté re jel­lemző a né pi é s egyhá zi hagyomá nyok mű vé szi felhaszná lá sa. A XIV-XVI. szá zadban az ukrá n te­rü leteken a templomfesté szet olyan magas szintet é rt el, hogy a lengyel kirá lyok ukrá n mesterekre bí ztá k Lengyelorszá g legjelentő sebb temp­lomainak a belső festé sé t. Az ukrá n mesterek freskó i sok templomban má ig fennmaradtak.

A korszak ukrá n ikonfesté ­szeté nek é s templomi faragá sainak legcsodá latosabb remekei a kijevi-pecserszki kolostor Má ria Menny­bemenetele szé kesegyhá zá nak szentké pei, melyek Iov Kondzelevics festő é s faragó mester munká já t dicsé rik. Ezenkí vü l fejlő dö tt a miniatű r ké pző mű vé szet is, ezen belü l a ké z­í rá sos é s a nyomtatott kö nyvek dí ­szí té se, a bennü k talá lható fejlé cek ké szí té se stb.

Sajá tos ké pző mű vé szeti á g volt a ré zö nté s é s az aranyö nté s. Né pszerű é s né lkü lö zhetetlen te­vé kenysé g volt a harangö nté s. Egyé b fé mtá rgyakat is ké szí tettek: lakato­kat, kandelá bereket stb.

A XVI. szá zad má sodik é s a XVII. szá zad első felé ben az ukrá n mű vé szetben egyre inká bb teret hó ­dí tanak a humanizmus eszmé i.

A XV-XVI. szá zad é pí té szete el­ső sorban a vá rak ré vé n ismert. Aktí v templomé pí té s is folyt, az é pí té szek egyes kolostoro­kat é s templomokat ú gy é pí tettek fel, hogy vé delmi cé lok ellá tá sá ra is alkalmasak legyenek.

A XVI. szá zad első negyedé ben Galí ciá ban az é pí té szetben egyre in­ká bb teret hó dí t a reneszá nsz stí lus(pl.a Há rom Szent ká polna é s a Szű z Má ria Mennybemenetele templom). E stí lus kiemelkedő é pí té sze volt P. Kraszovszkij, a ró mai Dominici Pé ter stb.

A lakó há zé pí té sben é pí tő anyagké nt tö bbnyire fá t haszná ltak. Ezzel magya­rá zható, hogy korabeli faé pí tmé nyek nem maradtak fenn napjainkig.