T. H. Sevcsenkó politikai költészete száműzetése után

A kö ltő 1857-ben visszaté rt a szá mű zeté sbő l é s aktí van bekapcsoló dott a tá rsadalmi-politikai é letbe. Az ö nké nyuralmi rend elí té lé se, a cá ri rendszer kü l- é s belpolitiká já nak né pellenes beá llí tottsá ga, illetve ennek leleplezé se, az orosz cá roknak, mint az ukrá nok é s az Orosz Birodalomban é lt má s elnyomott né pek ellensé gé nek ostorozá sa volt a fő té má ja Sevcsenkó politikai kö lté szeté nek.

A legjobban I. Mikló st ostorozta verseiben Sevcsenkó, akit „nehezen elfelejthető Fé knek", „koroná s hó hé rnak", „ő rmester-cá rnak" nevezett. Szatirikusan leleplezi az ukrá n né ppel szemben ellensé ges orosz birodalmi gyarmatosí tó bü rokratikus á llamrendszert.

Emellett a kö ltő nek semmi illú zió ja sem volt II. Sá ndor felö l sem, akit „ré szeges cá r-nagyú rnak" nevezett. Mikor megtudta, hogy a cá r ú gy dö ntö tt, jobb a jobbá gyokat felszabadí tani fentrő l, mint megvá rni, hogy sajá t magukat lentrő l szabadí tsá k fel, é s hogy II. Sá ndor szemé lyesen vezeti a jobbá gyreformot elő ké szí tő bizottsá got, Sevcsenkó arra szó lí t, hogy ne bí zzanak ebben a cá ri kegyben.

Miutá n szabadult a szá mű zeté sbő l, Sevcsenkó megismerkedett a „Kolokol" (harang) cí mű folyó irattal. Ezt kü lfö ldö n jelentette meg Alekszandr Hercen é s Nyikolaj Ogarjov orosz forradalmá r.

Mivel a cá ri hatalomtó l nem kapott engedé lyt arra, hogy visszaté rjen Ukrajná ba, a forradalmá r kö ltő 1858 ő szé n Pé tervá rott telepedett le. Itt, az orosz cá rizmus kö zpontjá ban megalkotta hazafias verseinek ciklusá t, melyben elveti a monarchia uralmá nak lé tjogá t az emberi tá rsadalomban. Cá rellenes koncepció já t Sevcsenkó a Bibliá val tá masztja alá, melybő l tö bb té má t merí t 1856—1860-ban í rt kö ltemé nyeihez.

Sevcsenkó é lete vé gé ig hitt a kozá k felszabadí tó tö megek tradí ció iban é s ez tá plá lta benne a remé nyt, hogy a cá ri tró n megdő l, utá na pedig szé thullik az egé sz Orosz Birodalom.

É rthető, hogy e mű veket, melyek a cá rizmust ostoroztá k é s az ukrá n né p szociá lis é s nemzeti felszabadí tá sá é rt folytatott harcra hí vtak fel, nem lehetett az akkori Orosz Birodalomban legá lisan megjelentetni. Ké ziratban mé gis terjedtek. A szé les né pré tegek nemzeti ö ntudatá t erő sí tette a „Kobzos" (1860) pé tervá ri kiadá sa is, bá r egyes verseket ki kellett hagyni teljes egé szé ben vagy ré szleteiben.

1859-ben Sevcsenkó tö bb hetes lá togatá st tett Ukrajná ba, é s bá r á llandó titkos csendő ri megfigyelé s alatt á llt, mé gis felpezsdí tette a tá rsadalmi-politikai é letet. Kijevben a kö ltő talá lkozott a Harkovi—Kijevi Titkos Tá rsasá g diá ktagjaival, ö tletet adott nekik a vasá rnapi iskolá k megalakí tá sá ra vonatkozó lag, ukrá n nyelvű olvasó kö nyv ö sszeá llí tá sá ba, szá mtan, fö ldrajz é s ukrá n tö rté nelemkö nyv megí rá sá ba fogott. De csak az ABC-t tudta kiadni sajá t kö ltsé gé n 1861-ben (10 ezres pé ldá nyszá mban), melyet, aká r a „Kobzost" is, szemé lyesen kü ldö tt meg a vasá rnapi iskolá knak.

Tevé kenysé gé nek az 1861. februá r 25-é n (az ú j naptá r szerint má rcius 10-é n) bekö vetkezett halá la vetett vé get.