A parasztság szociális rétegződése és ennek következményei a Dnyeperentúli Ukrajnában

Az Orosz Birodalom fennható sá ga alatt mé g lá tvá nyosabb volt az ukrá n parasztsá g ré tegző dé sé nek folyamata a kapitalista fejlő dé s viszonyai kö zö tt. A XIX. szá zad vé gé n Ukrajna gazdag parasztsá ga kö rü lbelü l az egynegyedé t tette ki az egé sz falusi né pessé gnek. Az ő kezü kben volt a fö ldek 40 szá zalé ka.

A falusi gazdasá goknak tö bb mint a fele szegé nynek szá mí tott, mert fö ldterü letü k nem é rte el az 5 gyeszjatyiná t. Hogy javí tsanak a helyzetü kö n, a szegé nyparasztok a gazdagokhoz vagy a fö ldesurakhoz elszegő dtek napszá mba. Nem egy kö zü lü k vé gleg otthagyta há zá t, é s idő legesen vagy vé gleg a gyá rakban é s ü zemekben vá llalt munká t. Tipikus lá tvá ny a megreformá lt é letviszonyok kö zepette az orszá gutakon vonuló munká sok tö mege.

A parasztok tö bbsé ge fö ldjé t kezdetleges eszkö zö kkel munká lta meg: nemcsak igá sjó szá g volt kevé s, de a legegyszerű bb eszkö zö k is hiá nyoztak.

Ugyanakkor a kapitalista gazdá lkodá si rendszer mellett, amely a szabad bé rmunká ra é s a tulajdonos munkaeszkö zeinek haszná latá ra alapozó dott, terjedt az ú gynevezett ledolgozá sos rendszer, a jobbá gysá g kö zvetlen csö kevé nye. Ennek a lé nyege abban á llt, hogy a falusiak, mivel nem volt fö ldjü k, bé reltek a fö ldesú rtó l, é s fizetsé g gyaná nt a betakarí tott termé s nagyobb ré szé t á tadtá k az ú rnak vagy sajá t kezdetleges munkaeszkö zeikkel megmű velté k a fö ldesú r fö ldjé t. A ledolgozá sos munkarendszer á llandó sí totta a jobbá gyrendszeri viszonyokat é s a maradi mező gazdasá gi munkaeszkö zö ket.

Á ltalá ban a kapitalista viszonyok fejlő dé se az ukrá n mező gazdasá gban ké t ú ton haladt: a porosz é s az amerikai minta szerint. Az első (porosz) a fö ldesú ri gazdasá goknak bé rmunká hoz való lassú alkalmazkodá sá t irá nyozta elő a munká soknak fé lig jobbá gyfü ggő sé gben tartá sa mellett. A paraszttö megek azonban arra vá gytak, hogy javí tsanak sorsukon a jobbá gybé klyó k teljes lerá zá sá val é s a farmergazdasá g bevezeté sé vel. Ez volt a má sik (amerikai) ú tja a kapitalista fejlő dé snek a mező gazdasá gban.

A szabad bé rmunka é s a polgá ri szabadsá g ú j lehető sé geket nyitott a kezdemé nyezé sre é s a rá termett emberek szá má ra. Ilyen volt pé ldá ul a hluhivi kereskedelmi vá llalkozó k csalá dja, mely ré gi ukrá n kozá k csalá d utó da volt, a Terescsenko-csalá d. Artem Terescsenko, aki a krí mi há ború ban gyű jtö tt tő ké t, amikor hadfelszerelé st é s é lelmet szá llí tott a hadseregnek é s a flottá nak, Csemyihiv vidé ké n a Hutor Mihajlivszkij faluban felé pí tette Ukrajna legnagyobb cukorgyá rá t.

Artem Terescsenko aktí v é s sikeres vá llalkozá sá t (melyé rt neki é s csalá djá nak nemesi rangot adomá nyoztak) fiai, Mikola é s Fegyir folytattá k. 1870-ben 14 vá rosban nyitottak irodá t, lé trehoztá k a Terescsenko-fivé rek cukor- é s cukor-finomí tó gyá rainak tá rsasá gá t, amely nemcsak cukorgyá rtá ssal foglalkozott, hanem gabona- é s erdő gazdá lkodá ssal is. A Tá rsasá g termé kei csakhamar hí ressé vá ltak egé sz Ukrajná ban é s az Orosz Birodalomban, valamint kü lfö ldö n is. A pá rizsi, csiká gó i, pé tervá ri ipari vilá gkiá llí tá sokon a Terescsenko-fivé reket aranyé remmel tü ntetté k ki a magas fokú gyá ri munkaszervezé sé rt is: pé ldá s munkafelté teleket teremtettek é s a munká sok é letkö rü lmé nyeit is biztosí tottá k, é tkezdé ket, kó rhá zat, iskolá t nyitottak.

A Terescsenkó é khoz hasonló karriert futott be a Brodszkij-csalá d. A Sor nevű ré gi rabbi-dinasztia egyik leszá rmazottja a kelet-galí ciai Brodi vá roská bó l (ma Lviv megye), felvette a Brodszkij csalá dnevet é s vá llalkozá sba kezdett.

Az apa nyomdokain haladt ö t fia is, akik kö zü l a legnagyobb sikereket Izrail Brodszkij é rte el. 1873-ban megalakí totta a Cukorgyá rak Olekszandrivszki Ré szvé nytá rsasá got. A Tá rsasá g irá nyí tá sa é s a legnagyobb jö vedelem má r a Lazar Izrailovics Brodszkij osztá lyré sze lett, akit kortá rsai az Orosz Birodalom cukorkirá lyá nak neveztek, mivel a birtoká ban levő gyá rak az ö sszorosz cukortermelé snek szinte az egynegyedé t adtá k.

A gyá rakat a legmodernebb techniká val lá tta el, mindenké ppen ö sztö nö zte az ú jí tá sokat. A Brodszkij é pí tette kó rhá zakban, szegé nyhá zakban, teá zó kban, olvasó termekben ingyenes volt az ellá tá s. Brodszkij kö ltsé gé n fivé rek nagyszabá sú jó té konykodá sá nak hí re eljutott az Orosz Birodalom hatá rain tú lra is. 1900-ban a pá rizsi vilá gkiá llí tá son Mikola Terescsenkó val együ tt a legmagasabb kitü nteté sekkel jutalmaztá k ő ket. Magas kitü nteté seket kapott a Brodszkij-csalá d a cá rtó l is, melyek feljogosí tottá k ő ket arra, hogy ö rö kletes nemesi rangra tartsanak igé nyt, de nem é lhettek vele: akadá lyozta ezt zsidó szá rmazá suk.