Reformok a XIX. sz. 60-70-es éveiben

A parasztreformot kö vető en a cá ri kormá ny a XIX. szá zad 60-as é s 70-es é veiben egy sor politikai — kö zigazgatá si reformot hajtott vé gre, melyek a lakossá g jogait bő ví tetté k. Azt tervezté k, hogy a legszé lesebb demokratikus kö rö k aktí v té nyező it bevonjá k ezeknek a való ban haladó reformoknak a bevezeté sé be, é s arra szá mí tottak, hogy ez tá vol tartja ő ket a tá rsadalmi—politikai harctó l, kü lö nö sen az ukrá n nemzeti mozgalomtó l.

· 1862- a cá ri pé nzü gyminiszté rium megalakulá sa.

A reformnak megfelelő en á llami bankot hoztak lé tre.

· 1864. januá r 1-jei zemsztvó i reform

Zemsztvó – a helyi ö nkormá nyzat vá lasztott szervei. 1864–1875 kö zö tt a legtö bb kormá nyzó sá gban bevezetté k a zemsztvo–rendszert, amelynek keretein belü l megengedté k az egyes telepü lé seknek, hogy ö nkormá nyzatot szervezzenek maguknak az oktatá s, az orvosi ellá tá s, a postai szolgá ltatá sok, az infrastruktú ra javí tá sa é s az é lelmiszerellá tá s megszervezé se cé ljá bó l. Aktí v zemsztvó tagok voltak az ukrá n nemzeti mozgalom kivá ló ké pviselő i: Ivá n Lucsinszkij, Petro Dorosenko, Hja Srag, Vaszil Tarnovszkij, Olekszandr Ruszov, Borisz Hrincsenko, Volodimir Szamijlenko, Mihajlo Kocjubinszkij stb.

A zemsztvó i ö nkormá nyzá sban szinte az egé sz fö ldtulajdonnal rendelkező lakossá g ré szt vett: a nemessé g, a papsá g, a polgá rsá g, a parasztsá g. Mindenegyes gyeszjatyina fö ld utá n ö nké ntes adó t fizettek é s ebbő l fedezté k a zemsztvó k kü lö nbö ző tevé kenysé gé t. A XIX. szá zad vé gé n a zemsztvó knak volt alá vetve szinte az egé sz gazdasá gi é s kulturá lis é let az ukrá n kormá nyzó sá gokban é s já rá sokban a Balparton é s Dé len.

Ezeknek a kormá nyzó sá goknak a lakossá ga ingyenes egé szsé gü gyi ellá tá sban ré szesü lt attó l fü ggetlenü l, hogy a gazda megfizette-e a zemsztvó i adó t vagy sem. A falusi lakossá g iskolá ztatá sá nak a terhé t a cá ri oktatá si miniszté rium teljes mé rté kben a zemsztvokra ruhá zta, azok né pszerű sí tetté k é s vezetté k be a falusi gazdasá gokba az ú jí tá sokat is. A zemsztvó k Ukrajná ban jelentő s pozití v szerepet já tszottak a jó lé t, az iskolá ztatá s szí nvonalá nak, a lakossá g nemzeti ö ntudatá nak emelé sé ben.

· 1864. november 20 – bí ró sá gi reform

Minden polgá r formá lis egyenjogú sá gá t biztosí totta a tö rvé ny elő tt. A rendi bí ró sá g helyett, mely kö zvetlenü l a fő kormá nyzó nak volt alá rendelve é s el volt zá rva a nyilvá nossá gtó l, bevezetté k a nyilvá nos bí ró sá got. A tö rvé nynek megfelelő en ez a bí ró sá g fü ggetlen volt a kö zigazgatá si szervektő l. Kö telező lett a tá rsadalom ké pviselete a bí ró sá gi ü lé seken. Ezek a ké pviselő k az eskü dt ü lnö kö k voltak. A bí ró val együ tt hoztá k meg az í té letet.

· 1870. jú nius 16 - a vá rosi ö nkormá nyzatok reformja

A vá rosi dumá k bevezeté se. A vá rosi dumá k ugyanazzal foglalkoztak, mint a zemsztvó i kö zigazgatá s faluhelyen. Bá r igaz, hogy lé nyeges elté ré s volt kö zö ttü k. A zemsztvó k fő leg az ukrá n lakossá ggal foglalkoztak (rendszerint a falusival), Ukrajna vá rosaiban pedig az Orosz Birodalom uralma alatt a lakossá g vegyes volt, az ukrá nok mellett oroszok, zsidó k, lengyelek, dé len gö rö gö k, ö rmé nyek stb. is laktak.

· 1862—1874- katonai reform

Ú jrafegyverezté k é s ú j felszerelé ssel lá ttá k el az egé sz orosz hadsereget, tö ké letesí tetté k az ellá tá st, a tisztutá npó tlá s egé sz rendszeré t. Toborzá s helyett elrendelté k az á ltalá nos hadkö telezettsé get 20 é ves kortó l, a té nyleges katonai szolgá latot pedig 6—7 é vi idő tartamban á llapí tottá k meg.

A gyakorlatban a fő kormá nyzó k é s bü rokratikus hivatalaik a vá rosokban é s a já rá sokban á llandó an beavatkoztak a tá rsadalmi ö nkormá nyzati szervek tevé kenysé gé be. Ismert hivatalnok lefizeté se vagy a hatalom jó indulata lehető vé tette a tö rvé ny megkerü lé sé t. Mindezek ellené re a 60—70-es é vek cá ri reformjai nem kis jelentő sé gű ek voltak Ukrajna tö rté nelmé ben. Tö rvé nnyel erő sí tetté k meg a lakossá g polgá ri jogait, bő ví tetté k annak lehető sé gé t, hogy aktí v ré szt vegyenek a vá llalkozó i é s a kereskedelmi tevé kenysé gben, s ily mó don tehá t segí tetté k Ukrajna né pgazdasá gá nak fejlő dé sé t.