Ben, a jobbágyrendszer-ellenes megmozdulásokban a legjobban a Kijev vidéki parasztság jeleskedett.

Tö meges megmozdulá suk felkelé sbe csapott á t, amit a kortá rsak „kijevi kozá ksá gnak" neveztek. A felkelé st azok a hí rek vá ltottá k ki, miszerint a fö ldesurak eltitkoltak egy cá ri rendeletet, melyben rendelkezett arró l, hogy a jobbá gyot fel kell szabadí tani, ha kozá knak jelentkezik. Tí z- meg tí zezer jobbá gy nyilvá ní totta magá t szabad kozá knak. Nem hitté k el, hogy a való sá gban ilyen okmá ny nem lé tezik, elkezdté k feldú lni a fö ldesú ri birtokokat é s a cá ri hivatalnokok irodá it. Kaszá val, fejszé vel, bunkó val, há zilag ké szü lt lá ndzsá kkal felfegyverkezve a parasztok szervezetten lé ptek ö sszetű zé sekbe a katoná kkal.

Nagy erő ket vetettek be a jobbá gyok lá zadá sá nak elfojtá sá ra. A kijevi fő kormá nyzó naponta tett jelenté st a cá rnak a katonai megtorló hadjá rat eredmé nyeirő l egé szen a befejező dé sé ig.

„Tavrijá ba a szabadsá gé rt"

A kö vetkező é v tavaszá n a parasztmegmozdulá sok ú j hullá ma hozta lá zba Katerinoszlav, Herszon, Poltava, Csernyihiv é s Harkov kormá nyzó sá gait. Ez esetben a Krí mre tö rté nő ö nké ntes á ttelepedé si pró bá lkozá sokban jelentkezett a megmozdulá s. A falusiakat ismé t egy á lhí r lá zí totta fel, mely szerint a cá r rendeletet bocsá tott ki arró l, hogy a Krí m-fé lszigetre á ttelepedett jobbá gyparasztok szabadsá got é s á llami segé lyt kapnak.

Ezeket a hí reket a kijevi kozá ksá g ré szvevő i is terjesztetté k. A vá gy, hogy felszabaduljanak a jobbá gyfü ggő sé gbő l oly nagy volt, hogy a falusiak minden tová bbi né lkü l elhagytá k há zukat, fogtá k vagyonká jukat é s mentek, amerre a szemü k lá tott, a Krí m felé. A „Tavrijá ba a szabadsá gé rt" (í gy nevezté k a mozgalmat) hadjá rat ré szvevő it a felfegyverzett katoná k nem engedté k a Krí mre.