Gazdasági fejlődés

A XIX. szá zad 60- 70-es é veiben Ukrajná ban befejező dö tt az ipari forradalom, azaz az á tté ré s a ké zmű vessé grő l az iparra, aminek legjellegzetesebb voná sa volt a gő zgé pek, a gé prendszerek é s a munkapadok alkalmazá sa a termelé sben.

Alapvető ipari fű tő anyag volt a kő szé n. A nagy kapitalista vá llalatok, a gyá rak é s az ü zemek emelté k a munkatermelé kenysé get é s alkalmazni kezdté k a tudomá ny é s a technika ú j ví vmá nyait.

Ukrajna gazdasá gi fejlő dé sé t abban az idő ben mindenekelő tt a nehé zipar, a szé n-, a vas-, a vaskohá szati é s a gé pipar hatá rozta meg. Leggyorsabban fejlő dö tt a donyecki é s Krivij Rih-i kő szé n- é s vasé rctelep, az orszá g vaskohá szati ipará gá nak fő nyersanyagbá zisa.

1888-tó l 1894-ig Ukrajná ban 22 ré szvé nytá rsasá g lé tesü lt. A francia, belga, angol é s né met tő ke jelentő s mé rté kben megszerezte a kulcspozí ció kat a kő szé n-, a vas-é s a vaskohá szati ipará gakban Ukrajná ban. Sok gyá rban a vá llalatvezető k, mé rnö ki—mű szakiak, mesterek ső t mé g a minő sí tett munká sok á llomá nyá nak egy ré sze is kü lfö ldi volt.

A 60-as—70-es é vek reformjai eredmé nyeké pp jelentő s lö ké st kaptak é s a kapitalista termelé si viszonyokra kezdtek á tté rni azok a hagyomá nyos ukrá n ipará gak, melyek a mező gazdasá ggal voltak kapcsolatban. Ez első sorban a cukoripart é rintette, ahol ukrá nok, oroszok, lengyelek é s a zsidó k voltak a gazdá k: Terescsenko, Haritonenko, Bobrinszkij, Hrjakov, Branyickij, Potockij, Brodszkij, Halperin, Fisman, Ginzburg.

Jelentő s mé rté kben nö vekedett a cukortermelé s. Az egé sz Orosz Birodalom cukortermelé sé nek 84 szá zalé ka itt koncentrá ló dott. Hogy ne csö kkenjen az á r a belső piacon, a legnagyobb ukrajnai cukorgyá rak egy cukorszindiká tusba egyesü ltek, ez volt az első kapitalista monopó lium az Orosz Birodalomban, mely Kijevben jö tt lé tre 1887-ben. Fenná llá sá nak ö tö dik é vé ben má r az ö sszes ukrá n cukorgyá rnak a 90 szá zalé ka az ö vé volt.

A cukorgyá rak az első helyen á lltak az ö sszes ipari vá llalatok kö zö tt a termé szeti kö rnyezet ipari szennyezé sé ben. Az elhaszná lt vizet a benne feloldó dott szilá rd, bomló elemekkel, a termelé s mellé ktermé keivel é s az emberi szervezetre ká ros anyagokkal rendszerint ugyanazokba a ví ztá roló kba engedté k le, ahonnan vetté k a vizet. Ez a vizet alkalmatlanná tette az emberi fogyasztá sra, elpusztultak a halak, é s má s é lő szervezetek, szennyezte a levegő t, já rvá nyos betegsé geket terjesztett.

Az iparosodá ssal vasú té pí té si lá z vette kezdeté t: az 1870-es é vek elejé n má r vasú t kö tö tte ö ssze a nagyobb ukrá n vá rosokat Moszkvá val, a birodalom legfontosabb kereskedelmi kö zpontjá val. A vasú t szerepé nek nö vekedé sé vel együ tt megnő tt az igé ny a vas é s a szé n irá nt, í gy 1870–1900 kö zö tt a Donyec-medence é s Krivoj Rog Oroszorszá g leggyorsabban fejlő dő ipari ré gió já vá vá lt. A gyors fejlő dé st egyré szt az á llami tá mogatá s magyará zza, amely csö kkentette a kocká zatot, má sré szt a nyugati tő ke profité hsé ge, amely megpró bá lta kiakná zni az Ukrajna termé szeti gazdagsá gá ban rejlő anyagi elő nyö ket. A szá zadforduló n a Donyec-medence szé nkitermelé se má r – dö ntő en francia é s belga tulajdonban lé vő – hú sz tá rsasá g ellenő rzé se alatt folyt. Az 1880-as é vekben – egy é vtizeddel a szé nbá nyá szat felfutá sa utá n – kö vetkezett a Krivoj Rog kö rnyé ké re koncentrá ló dott vasé rctermelé s korszaka. A cá ri kormá nyzat jelentő s kedvezmé nyeket biztosí tott a vaskohá szatba befektető knek – pl. garantá lta a termé kfelvá sá rlá st igen magas á ron –, í gy a nyugati befektető k szí vesen hoztá k ide a tő ké jü ket. A lá tvá nyos fejlő dé s azonban első sorban a nyersanyag kitermelé sé t é rintette, í gy az ukrá n gazdasá g szerkezete nagyon egyoldalú vá vá lt.

A XIX. szá zad vé gé n nagy gé pjá rmű vá llalatok lé tesü ltek: a harkivi é s a luhanszki gő zmozdony-gyá rak. Az első vasú t, amelyet megnyitottak (1865), amely Baltá t Odesszá val kö tö tte ö ssze. 1884-ben megnyitottá k a katerinszki vasú tat, ami Donbá szt kö tö tte ö ssze Krivij Rihhel, mindenekelő tt a nehé zipar fejlő dé sé vel volt egybekö tve.

A cá ri kormá ny, melynek irá nyí tá sa alá tartozott az egé sz vasú té pí té s, Ukrajná ban mindenekelő tt a gyarmatosí tó é s a katonai-straté giai cé lokat tartotta szem elő tt. Nem é rdekelté k a helyi gazdasá gi é let igé nyei. A vasú ti sí nek gyá rtá sa Ukrajná ban az ö sszbirodalmi gyá rtá snak a há romnegyedé t tette ki, de fő leg Oroszorszá got lá tta el, mert itt volt a vilá g leghosszabb vasú thá ló zata. Minden fő vasú tvonalat az ukrá n kö zpontok elkerü lé sé vel é pí tettek. A cé l az volt, hogy megtartsá k az egyirá nyú á rucseré t, amely má r kialakult Ukrajna é s Oroszorszá g kö zö tt. Hovatová bb má r az iparvá llalatoknak csak 15 szá zalé ka gyá rtott ké sztermé ket Ukrajná ban, a tö bbi pedig nyersanyagot szá llí tott, hogy Oroszorszá g gyá rthasson ké szá rut. Ezé rt a ké sztermé k, amit Oroszorszá gbó l hoztak be, drá gá bb volt, mint az ukrá n nyersanyag. Ily mó don az Orosz Birodalomban a tő kefelhalmozá st az Ukrajná val folytatott egyenlő tlen kereskedelem eredmé nyezte.

Emlí té st é rdemel mé g a felfutó dohá nytermeszté s (amely a teljes birodalmi termelé s 50%-á t adta), illetve a gabonatermeszté s.

Az Ukrajna lakossá gá nak 90%-á t é rintő ké szpé nzhiá ny azonban jelentő sen gá tolta a gazdasá gi fejlő dé st: egyré szt megakadá lyozta, hogy a parasztok ú jabb fö ldterü leteket vá sá roljanak, illetve birtokaikat gé pesí tsé k; má sré szt a pé nzhiá ny miatt az ipar fejlő dé se sem mehetett vé gbe, í gy a vá rosok sem tudtak megerő sö dni.

A 19. szá zad má sodik felé ben radiká lis vá ltozá sok kö vetkeztek be az ukrá n vá rosok é leté ben is: 1870–1900 kö zö tt megduplá zó dott a lakosaik szá ma, azaz mintegy há rommillió ra emelkedett. A né gy legnagyobb vá ros kö zü l a né gyszá zezer fő s Odessza emelkedett ki, amely rö vid idő alatt virá gzó kü lkereskedelmi é s ké zmű ipari kö zponttá vá lt; ezutá n Kijev kö vetkezett mint belkereskedelmi, kö zigazgatá si é s kulturá lis kö zpont a maga mintegy kettő szá zö tvenezer lakosá val; a szá zhetvenö t ezres lakossá got magá é nak tudható Harkov a bal parti Ukrajna ipará t é s kereskedelmé t tartotta ellenő rzé se alatt; Jekatyerinoszlav pedig szá ztizenö tezer fő s lé lekszá má val a fellendü lő dé li ipar kö zpontjaké nt emelkedett ki. Az 1861-es jobbá gyfelszabadí tá ssal lehető vé vá ló tá rsadalmi mobilitá s, az ipar é s a kereskedelem expanzió ja, valamint a hatalmas vasú té pí tkezé sek megindulá sá val tá g tere nyí lt annak, hogy a vá rosok első dlegesen gazdasá gi kö zpontokká vá ljanak, é s né pessé gü k gyorsan nö vekedjen. Ez azonban nem jelentette azt, hogy Ukrajna vá rosiasodá sa robbaná sszerű fejlő dé st mutatott volna, ugyanis 1900 kö rü l lakossá gá nak mé g csak 13%-a tartozott a vá rosi lakossá ghoz.

Az ukrajnai modernizá ció szá mos paradoxont idé zett elő: mí g az ukrá n terü letek Euró pa egyik leggyorsabban fejlő dő ré gió i kö zé tartoztak, addig a szegé nysé g vidé ken fokozó dott é s a gyors iparosodá s ellené re a tá rsadalom tová bbra is dö ntő en agrá rjellegű maradt.

Mi a magyará zata az ukrá nok ilyen kis szá má nak a modernizá ció ban? Oroszorszá gban a nehé zipar má r a 18. szá zadban fejlő dé snek indult, í gy amikor Ukrajná ban is robbaná sszerű en felgyorsult az iparosodá s folyamata, szakmunká sok hiá nyá ban szí vesen fogadtak orosz szakembereket. Kiemelé st é rdemel tová bbá az a kö rü lmé ny is, hogy mivel a vá rosok első sorban a birodalmi adminisztrá ció kö zpontjaiké nt funkcioná ltak, í gy fő leg a cá ri hivatalnokok é s katoná k gyű jtő helyeiké nt szolgá ltak, fő ké nt az orosz nyelv é s kultú ra dominá lt, mikö zben az ukrá nok vagy asszimilá ló dtak, vagy a vá rosokon kí vü l rekedtek. Egy má sik fontos kö vetkezmé nye az ukrá n modernizá ció nak a né pessé g ö sszeté telé nek megvá ltozá sá ban mutatkozott meg. Amí g Ukrajna gazdasá ga kizá ró lag agrá rjelleggel bí rt, addig a lakossá ga is dö ntő en ukrá nokbó l tevő dö tt ö ssze. A 19. szá zad má sodik felé tő l azonban megnő tt az idegen etnikumok ará nya a helyi lakossá gon belü l.

Az 1897-es né pszá mlá lá si adatok szerint az Orosz Birodalom terü leté n 22 millió 415 ezer ukrá n nemzetisé gű á llampolgá r é lt, ami az ö sszlakossá g 17, 4%-á t tette ki. Etnikai sokszí nű sé g jellemezte Ukrajna né pessé gé t: az ukrá nok mellett az oroszok 12, 4%á t, a zsidó k 8, 5%-t, a né metek 2, 1%-t a lengyelek pedig 1, 7%-t alkottá k a lakossá gnak, de megtalá lható a tatá r, belorusz, romá n, gö rö g, bolgá r, cseh, ö rmé ny etnikum is.