Az ukrán nyelv elnyomatása a nyugatukrán vidékeken

A nyugatukrá n terü leteken az oktatá s fő leg né met, lengyel, romá n é s magyar nyelven folyt az iskolá kban. Galí ciá ban az ukrá n lakossá g nyomá sá ra ukrá n gimná ziumokat nyitottak, azonban minden ukrá n gimná zium mellé legalá bb ké t lengyelt is. Ekö zben nem vá ltozott a taná rok fizeté se sem, pedig a XIX. szá zad 80-as 90-es é veiben az iskolai kö ltsé gveté s meghá romszorozó dott.

A ká rpá taljai ukrá n iskolá kban sem volt tankö nyv, az á llami iskolá kban magyar nyelvű oktatá s folyt.

Ká rpá taljá n, Galí ciá ban é s Bukoviná ban nem volt szabad semmilyen beadvá nyt vagy egyé b okmá nyt ukrá n nyelven benyú jtani. Az ukrá n fö ldrajzi neveket lengyelre, né metre, romá nra, magyarra cseré lté k.

5. A „hlopomá nok"

A nemzeti ö ntudatot első kké nt a Dnyepermenti Ukrajná ban a kijevi egyetem diá kjai kezdté k é breszteni. Az 50-es é vek vé gé n megalakí tottá k a „hlopomá nok" titkos tá rsasá gá t, melynek tagjai voltak Volodimir Antonovics, Borisz Poznanszkí j, Tadej Rilszkij, Anatol Szvidnickij é s má sok, akik kö zeledni akartak a né phez, hogy vé delmezzé k szociá lis é rdekeit é s é lesszé k az ö ntudatos hazafisá got. Hlopomá noknak (a lengyel hlop-paraszt szó bó l) vagy hohlomá noknak (a becsmé rlő hohol-ukrá n gú nyné vbő l) rosszindulatú an nevezté k el ő ket. Magukat ukrá nofí leknek, azaz ukrá nbará toknak nevezté k, é s ezzel a né vvel illetté k az ukrá n nemzeti mozgalom minden ré szvevő jé t a rendő ri é s nyomozó i kö rö kben.

A hlopomá nok ideoló gusa Volodimir Antonovics volt, a kijevi egyetem tö rté né sz-bö lcsé sz diá kja, aki 1860-ban vé gezte el az egyetemet, ké ső bb ugyan­ennek a taninté zmé nynek lett a professzora. A lengyel ifjú sá g egy csoportjá t é lü kö n Antonoviccsal megalakí tottá k az ú j illegá lis ellengyelesedett ukrá n raznocsinyec (nem nemesi szá rmazá sú) ifjú sá gi csoportot (melyet ké ső bb hlopomá noknak neveztek el). A hlopomá nok vé gső straté giai cé ljukat a cá rizmus, a jobbá gysá g eltö rlé sé ben é s egy demokratikus kö ztá rsasá g lé trehozá sá ban lá ttá k, ahol oroszok, ukrá nok é s lengyelek kö zö sen, szabad akaratukbó l é lnek. Elké p­zelé sü k megvaló sí tá sá t a mű veltsé g terjeszté sé vel kezdté k a falusiak kö ré ben, nemzeti é s tá rsadalmi-politikai ö ntudatuk erő sí té sé vel.

Falusi ruhá t ö ltve a hlopomá nok rendszeresen já rtá k a falvakat. Né melyü k szá má ra ez a falujá rá s bö rtö nnel vé gző dö tt é s nyomozá ssal, az akkor igen veszé lyes „kommunista tá rsasá g megalakí tá sá é rt" vá d alapjá n. A besú gó k azzal vá doltá k a hlopomá nokat, hogy kommunista szervezetet akarnak lé trehozni s felkelé st szí tani az ukrá n faluban. A hlopomá nokra nem sikerü lt rá bizonyí tani, hogy való ban kommunista propagandá t folytatnak, azonban ettő l az idő tő l kezdve titkos rendő ri megfigyelé s alá helyezté k ő ket.