A titkos csoportok, az ukrán nemzeti mozgalom központjainak megalakulása

A hlopomá nok tá rsasá ga berekesztette mű kö dé sé t az 1860-6l-es é v forduló já n ré szvevő inek elhatá rozá sá ra. A kijevi egyetem má s hallgató ival együ tt (kö ztü k Pavlo Csubinszkijjal, a Szinyohubij-fivé rekkel, Ivá n Ká szjanenkó val, Mihajlo Drahomanovval) megalkottá k az „Ukrá n kö zö ssé g" titkos tá rsasá got, melynek legá lis propaganda munká ja a vasá rnapi iskolá kban ö sszpontosult.

A cá ri ható sá gok figyelni kezdté k a tá rsasá g tevé kenysé gé t. Pé tervá rra nyugtalaní tó hí rek é rkeztek arró l, hogy a tá rsasá g tagjai az ukrá n kormá nyzó sá gokban tett utazá saik alkalmá val kö zelednek az egyszerű né phez, í rni - olvasni taní tjá k ő ket é s hogy fokozatosan az ö nké nyuralom ellen fordí tjá k ő ket. Rá mutattak arra is, hogy az Orosz Birodalom fő vá rosá ban szinté n mű kö dik egy ukrá n tá rsasá g, mely az „Alap" cí mű folyó irat kö ré csoportosul.

Ez az első ukrá n irodalmi, mű vé szeti é s publicisztikai folyó irat havonta jelent meg Pé tervá ron 1861—1862 folyamá n Vaszil Bilozerszkij, Mikola Kosztomarov é s Pantelejmon Kulis, az egykori Cirill é s Metó d Tá rsasá g tagjai szerkesztetté k. A folyó irat vé delmezte az ukrá n ü gyet, erő sí tette a nemzettudatot. A folyó iratban ukrá n nyelven kö zö lté k Tarasz Sevcsenko é s má sok irodalmi mű veit. A cenzú ra fokozott nyomá sá ra a folyó irat a szerkesztő k ö nszá ntá bó l szű nt meg.

A tá rsasá gok gyakorlati tevé kenysé ge fő ké pp kulturá lis é s az oktatá si inté zkedé sek megvaló sí tá sá ra szorí tkozott. A tá rsasá gok tagjai kö zü l sokan ré szt vettek a vasá rnapi iskolá k munká já ban, ukrá n tan­kö nyveket bocsá tottak ki, gyű jtö tté k é s sajtó alá rendezté k a né pkö lté szeti mű veket.

A 70-es é vekben ú jjá ­szü lettek a tá rsasá gok (hromadá k) Ukrajná ban. A cá ri ö nké nyuralom megdö nté se volt a cé l. Kijev, Poltava é s Odessza tagsá gá nak kong­resszusa egy taná csot vá lasztott (Volodimir Antonovics, Vilijam Berenstam, Mihajlo Drahomanov, Olekszandr Ruszov, Pavlo Csubinszkij stb.), mely az ö sszes ukrá n tá rsasá g szö vetsé gé nek kö zponti

Ukrajna tudomá nyos é s tá rsadalmi é leté ben fontos esemé ny volt 1874-ben a III. Ö sszorosz Archeoló giai Kongresszus megrendezé se Kijevben a legaktí vabb tá rsasá gok ré szvé telé vel A kongresszus munká já ban 121 tudó s vett ré szt Ukrajna kü lö nbö ző vá rosaibó l, é s munká já nak idejé n ré gé szeti leletek, ré gi ukrá n fö ldrajzi té rké pek kiá llí tá sá t is megrendezté k.