Illegális marxista körök az ukrán területeken

A „Munka felszabadítása" nevű első marxista csoportot 1883-ban Genfben szervezte Georgij Plehanov. Ukrajnában az illegális marxista körök a 80-as évek végén, a 90-es évek elején kezdtek alakulni a nagyvárosokban, Harkivban, Katerinoszlávban, Odesszában és főleg értelmiségiekből álltak. Kijevben a 90-es évek elején az egyetemen működtek ilyen körök. Ezeknek a tagjai próbáltak kapcsolatba lépni a munkássággal, forradalmi munkáscsoportokat létesítettek a gyárakban és üzemekben.

Ilyen vonatkozásban a legnagyobb sikereket egy munkás forradalmár érte el, Juvenalij Melnikov.

1892-ben Kijevben lakatosműhelyt létesített, amely tulajdonképpen az ipari vállalatok munkásai körében működő agitátorok iskolája lett. Ennek az iskolának a tanulói munkásköröket szerveztek a gyárakban és az üzemekben, ellátták azokat marxista irodalommal, irányították a sztrájkokat. A munkásmozgalom vezetésére létrehozták az illegális Kijevi Munkásbizottságot.

Az illegális nyomda több felhívást bocsátott ki. A legtöbbjének a szerzője Melnikov volt. Aktív forradalmi tevékenysége azonban félbeszakadt 1896-ban bekövetkezett letartóztatásával és száműzetésével.

7. „Harci Szövetség a Munkásosztály Felszabadítására"

A Volodimir Uljanov által vezetett pétervári „Harci Szövetség a Mun­kásosztály Felszabadítására" nevű csoport megbízásából Nagyezsda Krupszkaja Ukrajnába utazott, hogy kapcsolatot teremtsen az ottani marxistákkal. Poltavában tanácskozást szervezett a helyi és a kijevi marxistákkal, megbeszélte, hogy összehívják az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt (OSZDMP) első kongresszusát. Azonban addigra a „Harci Szövetség" vezetőit és legaktívabb tagjait a cári hatalom már letartóztatta.

A letartóztatottakat, mind a vezetőket, mind a pétervári „Harci Szövetség" egyszerű tagjait, kiutasították a fővárosból és az Orosz Birodalom különböző városaiban szórták szét őket. De ez a büntetés a büntetők ellen fordult. A Katerinoszlávba toloncolt Iván Babuskin munkás 1897-ben ugyanolyan szervezetet hozott ott létre. Ebben segítette őt egy értelmiségi marxista, Iszák Lalajanc. Ö önként jött Szamarából Katerinoszlávba, hogy forradalmi tévékenységet fejtsen ki a munkások körében.

A katerinoszlávi „Harci Szövetség a Munkásosztály Felszabadítására" szervezetben edződött meg politikailag Hrihorij Petrovszkij munkás is, aki nemsokára az OSZDMP hivatásos forradalmára lett. Még ebben az évben egyesültek a „Harci szövetség"-gel, a szociáldemokrata körök és a kijevi csoportok. A kijevi „Harci Szövetség"-et értelmiségi körökből származó marxis­ták vezették, a munkásosztály aktív agitátorai: Borisz Ejdelman, Pavlo Tucsapszkij, Vira Krizsanyivszka és mások.

A katerinoszlávi és a kijevi „Harci Szövetség" tagjai maguk írták, illegá­lisan nyomtatták és terjesztették a gyárakban és üzemekben agitációs felhívásaikat a munkások kizsákmányolásáról és a népellenes cári rendszer ön­kényéről. A „Harci Szövetség" tagjai sztrájkok szervezésében is részt vettek.

1898-ban az oroszországi szociáldemokraták első kongresszusát szervezték meg Minszkben. Küldötteinek kilenc tagjából négyen Ukraj­nából érkeztek. A kongresszus kinyilvánította az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt (OSZDMP) megalakulását. Ez volt Ukrajnában az első országos jellegű politikai párt.

AZ UKRÁN MIGRÁCIÓ