UKRÁN KULTÚRA A XIX. SZ. MÁSODIK FELÉBEN

A tö meges í rá studatlansá g az ukrá n terü leteken

A XIX. szá zad má sodik felé ben, mint korá bban is, az ukrá n kultú ra az Ukrajná ban uralkodó politikai rendszerek gyarmati felté telei kö zepette fejlő dö tt. A legnegatí vabban ez az oktatá son mutatkozott meg. Elemi é s kö zé piskola kevé s volt mé g azoknak a gyermekeknek is, akiket szü leik taní ttatni akartak é s volt erre pé nzü k.

A cá ri kormá ny a XX. szá zad elejé n szinte teljesen megszü ntette az elemi iskolá k (az ú gynevezett egyosztá lyos iskolá k há rom é ves oktatá si é s a ké tosztá lyos iskolá k ö té ves oktatá si idő vel) anyagi tá mogatá sá t. Az iskolá k né gyö tö de a zemsztvó k hatá skö ré be tartozott, bá r a mű velő dé si miniszté rium dolgozta ki é s ellenő rizte az ö sszes oktatá si tantervet. A valujevi kö rlevé l é s a jemsi rendelet vilá gosan meg­hatá roztá k az orosz cá rizmus oktatá si politiká já t Ukrajná ban: nem engedé lyezni az ukrá n nyelvű oktatá st, í gy há t az oktatá s minden szakaszá n, a legalsó tó l a legfelső ig, csakis orosz nyelven folyt a taní tá s.

1869-ben az Osztrá k-Magyar Monarchia á ltalá nos elemi iskolai tankö telezettsé get hirdetett a nyugat­ukrá n terü leteken.

Az iskolá k tú lnyomó tö bbsé gé ben Kelet-Galí ciá ban lengyel, É szak-Bukoviná ban né met, Ká rpá taljá n pedig magyar nyelven folyt az oktatá s.

A XIX. szá zad vé gé n a lakossá g í rá studatlansá ga Ukrajná ban má r tö meges jelleget ö ltö tt. Az 1897-es né pszá mlá lá s hivatalos adatai szerint az Orosz Birodalomban az ukrajnai kormá nyzó sá gokban minden 100 fő re 72—85 í rá studatlan jutott. Az í rá studatlanok egyharmadá t a hivatalos statisztika az Osztrá k—Magyar Monarchiá ban a nyugatukrajnai terü letek lakossá ga kö ré ben tá rta fel.