Студопедия

Главная страница Случайная страница

КАТЕГОРИИ:

АвтомобилиАстрономияБиологияГеографияДом и садДругие языкиДругоеИнформатикаИсторияКультураЛитератураЛогикаМатематикаМедицинаМеталлургияМеханикаОбразованиеОхрана трудаПедагогикаПолитикаПравоПсихологияРелигияРиторикаСоциологияСпортСтроительствоТехнологияТуризмФизикаФилософияФинансыХимияЧерчениеЭкологияЭкономикаЭлектроника






Forradalmi narodnyikok






A felszabadí tó mozgalom stafé tabotjá t a 60-as é vek forradalmi demok­ratá itó l a 70-es é vekben a narodnyikok vetté k á t. Ezek olyan csoportok voltak, melyek mind az orosz, mind az ukrá n kormá nyzó sá gokban tevé kenykedtek (pé ldá ul Kijevben, Odesszá ban, Csernyihivben), kapcsolatban á lltak egymá ssal é s vé gü l egy egysé ges pé tervá ri irá nyí tá s alá kerü ltek.

Hogy nö veljé k a parasztsá g forradalmi aktivitá sá t, a narodnyikok igye­keztek meggyő zni ő ket arró l, hogy egy olyan rendszert kell kialakí tani, amely szabadsá got é s egyenlő sé get biztosí tana minden dolgozó nak. E cé lbó l falura kö ltö ztek, ott helyezkedtek el dolgozni. A parasztsá g kö ré ben a propagandá t a „Fö ldet é s szabadsá got a né pnek" jelszó val folytattak é s megmagyará ztá k, hogy ez azt jelenti: minden fö ld a parasztsá g tulajdoná ba megy á t é s helyi paraszt­ö nkormá nyzatokat hoznak lé tre. E programot a narodnyikok a forradalomba á tcsapó tö meges parasztfelkelé sek á ltal akartá k megvaló sí tani.

Ukrajná ban a narodnyikok a helyi lakossá g harci kedvé re é pí tettek, tudvá n, hogy itt tö rté nelmi hagyomá ny a lakossá gnak a felszabadí tó mozgalomban való ré szvé tele. A csihirini parasztok (a szegé ny- é s kö zé pparasztsá g) megtagadta az adó fizeté st, ö nké nyesen ú jraosztottá k a fö ldet.

Jakiv Sztefanovics, Lev Dejcs é s Ivá n Bohanovszkij elhatá rozta, hogy kihaszná lja a parasztsá g lá zadó hangulatá t. Fab­riká ltak egy cá ri gramotá t (levelet), mely arra hí vta fel a parasztsá got, hogy a falvakban titkos fegyveres csapatokat szervezzenek é s egy meghatá rozott idő ben lá zadjanak fel a cá ri hivatalnokok, a nemesek é s á ltalá ban az elnyomó k ellen. A titkos csapatok idő rő l idő re talá lkozó kat rendeztek, melyeken megvitattá k a szociá lis harc é s a kö zelgő felkelé s tervé t.

1877-ben azonban az ö sszeeskü vő ket a cá ri hatalom leleplezte é s be­bö rtö nö zte. Tö bb mint ezer parasztot letartó ztattak. Vezető iket ké nyszermunká ra é s szá mű zeté sre í té lté k. Ez a mozgalo a „csihirini ö sszeeskü vé s" né ven vonult be a tö rté nelembe.

Ezutá n a narodnyikok megpró bá ltak propagan­dá t folytatni a lakossá g má s ré tegeiben, pé ldá ul a munká ssá g kö ré ben. 1880-ban Kijevben lé trehoztá k a Dé lorosz munká sszö vetsé get.

A Szö vetsé g tagjainak illegá lis nyom­dá ja is volt, ahol a felhí vá sokat nyomtattá k. A vá ro­son kí vü l á llandó titkos gyü lekező ket tartottak, me­lyeken a vá llalkozó k elleni politikai harc ké rdé seit vitattá k meg.

Egy é vig sem á llt fenn a Szö vetsé g — feloszlott, miutá n vezető it, Jeliszaveta Kovalszká t, Mikola Scsedrint, Szofija Bohomolecet, Ivá n Kasincevet letartó ztattá k.

1881. má rcius 1.-é n II. Sá ndor cá r ellen sikeres meré nylet hajtottak vé gre. Az ú j cá r, III. Sá ndor akasztó fá ra kü ldte a meré nyletben ré szt vevő narodnyik forradalmá rokat.

A cá rizmusnak azonban nem sikerü lt azonnal likvidá lni a narodnyikok szá mos vidé ki kö ré t. A 80-as é vek kö zepé ig folytattá k illegá lis agitá ció s é s propagandamunká jukat, terjesztetté k a cá rizmusellenes irodalmat, forradalmi felhí vá sokat jelentettek meg. Ennek az idő szaknak a forradalmi narodnyikjaival kapcsolatosak Pavel Hrahovszkij é s Mihajlo Kocjubinszkij tá rsadalompolitikai tevé kenysé gé nek első lé pé sei. Az első ré szt vett az egyik narodnyik csoport munká já ban Harkivban, ké tszer letartó ztattá k, 1888-ban pedig Szibé riá ba szá m­ű zté k. A má sodik szinté n lá togatta az illegá lis narodnyik gyű lé seket Kamjanyec-Podolszkban, ezé rt a rendő rsé g titkos megfigyelé s alá helyezte.

1885-ben a letartó ztatá soktó l megmenekü lt vezető narodnyikok, hogy kissé aktivizá ljá k a mozgalmat, Katerinoszlá vban ö sszehí vtak egy illegá lis kongresszust. A cá ri ható sá gok azonban hamarosan letartó ztattá k a kongresszuson megvá lasztott vezető ket, ezutá n pedig a helyi forradalmi narodnyik csoportok is berekesztetté k tevé kenysé gü ket. A narodnyikoknak nem sikerü lt sem parasztforradalmat vé ghezvinni, sem pedig eltö rö lni a cá ri rend­szert. Elvesztetté k vezető szerepü ket a felszabadí tó mozgalomban.

 

5. A „Dé lorosz Munká sszö vetsé g"

Ukrajna szociá ldemokrata é rtelmisé ge, elsajá tí tva Marx szocialista tanait, nagy erő feszí té seket tett, hogy alapvető eszmé ivel é s té teleivel megismertesse a felvilá gosult munká sokat. A XIX. szá zad má sodik felé ben a szocialista tuda­tossá got sikerü lt beplá ntá lni a munká stö megekbe. Ez fő leg az orosz szer­vezeteknek kö szö nhető, melyek Ukrajna kü lö nbö ző helyein is megjelentek. Az első ilyen politikai szervezet volt a „Dé lorosz Munká sszö vetsé g", melyet 1875-ben szerveztek Odesszá ban.

A Szö vetsé g, amely 250 tagot (ukrá nokat, oroszokat, moldvá kat, len­gyeleket stb.) egyesí tett, forradalmi propagandá t folytatott a vá llalatokban, illegá lis irodalmat terjesztett é s megszervezte Marx „A tő ke" é s Engels „A munká ssá g helyzete Angliá ban" cí mű mű vé nek tanulmá nyozá sá t.

A Szö vetsé g tagjai sztrá jkokat szerveztek Odessza gyá raiban, felhí ­vá sokat terjesztettek má s vá rosokban.

A Szö vetsé g tagjai forradalmi harcukban az első helyre a politikai sza­badsá gjogok kö vetelé sé t helyezté k.

1875 decemberé ben a rendő rsé g é s a cá rizmus titkosszolgá lata megszü ntette a Szö vetsé get. Vezető jé t, Jevhen Zaszlavszkijt 10 é vi ké nyszermunká ra í té lté k, de a bí ró sá gi í té letet kö vető en meghalt a bö rtö nben.


Поделиться с друзьями:

mylektsii.su - Мои Лекции - 2015-2024 год. (0.007 сек.)Все материалы представленные на сайте исключительно с целью ознакомления читателями и не преследуют коммерческих целей или нарушение авторских прав Пожаловаться на материал