A nemzeti kisebbségek

Ukrajna lakossá ga jelentő sen nö vekedett a XIX. szá zad má sodik felé ben. A parasztok millió i, miutá n a nyugat-ukrá n terü leteken eltö rö lté k az ú rbé rt é s a Dnyepermenti Ukraj­ná ban a jobbá gysá got, má r teljesen ö ná lló an rendelkezhettek sorsuk fö lö tt. Ez, é s a falusi lakossá g jobb egé szsé gü gyi ellá tá sa a (zemsztvó i orvosok á ltal) biztosí totta a felté teleket a né pessé g termé szetes szaporodá sá hoz.

Nö vekedett a nemzeti kisebbsé gek lé lekszá ma. A XIX. szá zad vé gé n Ukrajná ban az orosz lakossá g csaknem. 12 szá zalé kot tett ki. A legtö bb orosz volt a hivatalnokok é s a munká sok kö zö tt a Balparti, valamint Dé l-Ukrajná ban. Itt má r az eloroszosodott ukrá nokkal együ tt a lakossá g tö bbsé gé t alkottá k.

A Jobbparton a legné pesebb nemzetisé gi kisebbsé g a lengyel volt, mint azelő tt is, bá r szá muk 10 szá zalé kkal csö kkent a XIX. szá zad vé gé n. Bá r az egé sz Ukrajná ban a nemesek kö zö tt első helyen á lltak (60 szá zalé k), a lengyel nemessé g (kü lö nö sen a kisnemesek) szá ma csö kkent: egyeseket Szibé riá ba szá mű ztek a felszabadí tá si mozgalomban való ré szvé telé rt, má sok eladtá k birtokukat é s a vá rosba kö ltö ztek, ahol hivatalnokok, vá llalkozó k vagy taní tó k lettek.

A tő sgyö keres nemzetisé gi kisebbsé gek kö zü l a legnagyobb né pszaporulat a zsidó k kö ré ben volt é szlelhető. Az izraelita vallá s tá mogatta a tö bbgyerekes csalá dokat, a gyermekek egé szsé gé vel pedig az egé sz zsidó hitkö zsé g tö rő dö tt az adott telepü lé sen. A zsidó kná l hagyomá nnyá vá lt a kö lcsö nö s segí tsé gnyú jtá s. A kapitalista (piaci) viszonyok megerő sö dé se segí tette a zsidó lakossá g szá má ra hagyomá nyos vá llalkozó i tevé kenysé gé t a kereskedelemben é s az iparban. Sok zsidó gyarapí totta a munká ssá g é s az é rtelmisé g (orvosok, jogá szok, ú jsá gí ró k stb.) sorait is.

A XIX. szá zad vé gé n a zsidó lakossá g ré szará nya 8 szá zalé ka volt á ltalá ban az ö sszlakossá g é s 33 szá zalé ka Ukrajna vá rosi lakossá gá nak. A Jobbparti Ukrajná ban, mely a cá ri tö rvé nyek szerint a zsidó k letelepedé si zó ná já hoz tartozott (csak itt lehetett vé gleg letelepedniü k), mé g magasabb volt ez a szá m: 12, 5, illető leg 80 szá zalé k. Tehá t a jobbparti kisvá rosok tú l­nyomó ré szt zsidó vá rosok voltak, ahol teljes mé rté kben uralkodó volt a zsidó kö zö ssé g a maga kultú rá já val, szoká saival vallá sá val é s nyelvé vel. A XIX. szá zad má sodik felé ben Ukrajna nagyvá rosaiban szá mbelileg nő tt a zsidó la­kossá g, bá r itt leginká bb eloroszosodott. A vilá g egyik legné pesebb zsidó kö zö ssé ge Odesszá ban volt. Itt a XIX. szá zad vé gé n a vá ros lakossá gá nak tö bb mint a fele zsidó volt.

A XIX. szá zad ké t utolsó harmadá ban a zsidó sá g szá ma Kelet-Galí ciá ban ké tszeresé re (6-ró l 12 szá zalé kra) nő tt. De a lakossá g má r itt is ellengyelesí tette ő ket. A vá rosi lakosok kö ré ben a zsidó k ré szará nya legalá bb 40 szá zalé kot tett ki. Bá r voltak kisvá rosok, ahol a lakossá gnak a 70 szá zalé ka volt zsidó (pé ldá ul Brodi). í gy a 80 galí ciai vá rosbó l, melyek mindegyiké nek 12 ezer lakosa volt, 59-ben zsidó k alkottá k a lakossá gnak tö bb mint a felé t. Á ltalá ban a galí ciai vá rosokban a lengyel lakossá g volt tú lsú lyban, a falvakban pedig az ukrá n. Kelet-Galí cia teljes né pessé gé t tekintve a falvakban 62 szá zalé k ukrá n é lt. Bukoviná ban sem volt sokkal kevesebb ukrá n (40 szá zalé k). A tö bbi: romá n 34, zsidó 13 é s né met 8 szá zalé k.

Kelet-Galí ciá tó l elté rő en, ahol az ukrá n nyelvű gö rö g katolikus egyhá z kö ré tö mö rü lt az ukrá n lakossá g É szak-Bukovina ukrá n lakossá gá ra (szinte egé szé ben pravoszlá v volt) jelentő sen hatottak a romá nok, akiknek soraibó l kerü lt ki a papsá g, s az istentiszteletek itt romá n nyelven folytak. Ká rpá taljá n a politikailag uralkodó magyarsá g a kö zoktatá son keresztü l hatott az ukrá nokra, akik a lakossá g nagyobb ré szé t alkottá k, s laktak itt mé g zsidó k, szlová kok é s né metek is. A né met lakossá g az ö sszlakossá g 2 szá zalé ká t tette ki, azaz 1 millió fő t. A krí mi tatá rok é s a romá nok fé l-fé lmillió an voltak. Tová bbá, a XX. szá zad elejé n a kö vetkező nemzetisé gi kisebbsé geket is szá mon tartottá k Ukrajná ban: 200 ezer bolgá r, 140 ezer gö rö g, 50 ezer ö rmé ny, 38 ezer cseh, 13 ezer szlová k. Angol, francia, olasz é s má s nyugat-euró pai nemzetisé gű egyé nek csak elvé tve é ltek a XX. szá zad elejé n Ukrajna vá rosaiban.