Színház

Marko Kropivnickij é s Mihajlo Sztarickij volt a megalapí tó ja, rendező je é s vezető szí né sze a hivatá sos ukrá n szí nhá znak, amely 1882-ben jö tt lé tre Jeliszavetgrá dban, olyan idő ben, amikor fokozó dott az orosz cá rizmus reakció s tá madá sa az ukrá n kultú ra ellen. Az ukrá n szí ntá rsulatok elő adá sokat csak kormá nyzó i engedé llyel tarthattak, amit viszont nehé z volt megszerezni é s minden egyes esetben kü lö n kellett ké rni. A kijevi fő kormá nyzó pé ldá ul 1883-ban a hatá skö ré be tartozó ö t kormá nyzó sá gban tí z é vre megtiltotta, hogy az ukrá n szí ntá rsulatok elő adá sokat tartsanak. A szí né szek ezé rt ké nytelenek voltak vendé gszereplé st vá llalni Ukrajna hatá rain kí vü l. A hivatá sos ukrá n szí nhá z elő adá sait nagy é rdeklő dé s kí sé rte Moszkvá ban, Pé tervá ron, Kazanyban. Nagy sikerrel szerepeltek az ukrá n szí ntá rsulatok Belarusz, Grú zia é s Lengyelorszá g vá rosaiban.

Kropivnickij gyü mö lcsö ző munká ja nyomá n fellendü lt a szí nhá zi é let a nyugatukrá n terü leteken, amikor a 70-es é vekben ő irá nyí totta Lvivben az „Orosz beszé d" nevű kultú rfelvilá gosí tó tá rsasá g ukrá n szí nhá zá t. Kropivnickijnek kö -szö nhető, hogy a nyugatukrá n kö zö nsé g megismerhette a klasszikus ukrá n szerző k (L Karpenko-Karij, L Franko, Panasz Mirnij), az orosz (Ny. Gogol, A. Osztrovszkij, L. Tolsztoj) é s kü lfö ldi klasszikusok (R Schiller, J-B. Moliere) szí nmű veit.

Zene

1862-ben ké szü lt el az első ukrá n opera, a „Tú l a Duná n já rt a kozá k". Szerző je az é nekeské nt is ismert Szemen Hulak-Artemovszkij. Az első Sevcsenko-té má t feldolgozó opera Mikola Arkasz „Kateriná " -ja volt. Az opera ké sz ké zirata ö t é vig há nyó dott a cenzori hivatalokban, mí g vé gü l 1897-ben a szerző sajá t kö ltsé gé n adatta ki. A szí nrevitelig azonban mé g ké t é vet vá rni kellett. Kropivnickij tá rsulata vitte szí nre. A bemutató nem Ukrajná ban volt, hanem Moszkvá ban 1899-ben.

Petro Szokalszkij í rta a „Mazeppa" a „Má jusé j", „Dubno ostroma" c. operá kat (a szö vegkö nyvek A. Puskin é s Ny. Gogol mü vei alapjá n ké szü ltek). T. Sevcsenko, I. Franko, J. Fegykovics verseire Mihajlo Verbickij, Szigyir Vorob-kevics é s Denisz Szicsinszkij nyugatukrá n zeneszerző k í rtak dalokat é s romá n­cokat. A lvivi „Bojan" zenemű vé szeti tá rsasá g vezető je, Anatol Vahnyanin karmester é s zeneszerző volt az első, aki operá t komponá lt a nyugatukrá n terü leten, a „Kupalo" -t. A „Jaropolk" cí mű tragé diá hoz egy kó rusmű vet kom­poná lt, melynek dallamá ra a felszabadí tó mozgalom ré szvevő i kö ré ben „Dü ­hö ngjetek, dü hö ngjetek, veszett hó hé rok" cí mmel egy nagyon né pszerű dalszö veg szü letett.

Az ukrá n zeneszerző ket tová bbra is foglalkoztatta a zenei folkló r feldol­gozá sa. A legkivá ló bb ukrá n zeneszerző, Mikola Liszenko é letmű vé ben kö zel 600 dalt talá lunk: né pdalfeldolgozá sokat, valamint hazai é s kü lfö ldi kö ltő k megzené sí tett verseit. T. Sevcsenko „Kobzosá é bó l Liszenko tö bb mint 100 mű vet zené sí tett meg, de zené t szerzett I. Franko (pl. a hí res „Ö rö kforradalmá r") é s Leszja Ukrajinka tö bb versé re. Liszenko az ukrá n klasszikus operairodalmat is gazdagí totta: ő í rta a „Poltavai Natalka", a „Tarasz Bulba" c. operá t, az első ukrá n gyermekoperá kat („A vad kiskecske", „Kockij ú r", „Té l é s tavasz"). A zeneszerző t á llandó an ü ldö zté k a cá ri ható sá gok az ukrá n nemzeti zenekultú ra teré n kifejtett á llhatatos é s tá ntorí thatatlan munká ja é s az ukrá n nemzeti moz­galomban való ré szvé tele miatt.

Liszenko folytonos kapcsolatban á llt az orosz klasszikus zeneirodalom nagyjaival, Mogyeszt Muszorgszkijjal, Pjotr Csajkovszkijjal, Mihajlo Rimszkij-Korszakovval. Ő k maguk is szí vesen dolgoztak fel ukrá n té má kat (pl. Mu-szorgszkij „Szorocsinci vá sá r", Csajkovszkij „Mazeppa", „A cá rnő cipellő je", Rí mszkij-Korszakov „Má jusé j", „Kará csonyé j" c. operá i).