Csatorna- és erődépítések. A néptömegek helyzete

I. Pé ter parancsá ra tö bb tí zezer ukrá n kozá k ké nyszerü lt ré szt venni Szentpé tervá r kié ­pí té sé ben é s a Ladoga-tó kö rü li csa­torna megé pí té sé ben, valamint a Kaszpi-tenger partvidé ke erő dí tmé ­nyeinek lé trehozá sá ban. A korabeli hivatalos iratok tanú sá ga szerint a kozá kok egyharmada té rt vissza a ké nyszermunká bó l.

A szü lő fö ldjü ktő l tá vol eső kö te­lező munká ra kirendelt kozá koknak sajá t magukró l kellett gon­doskodni, sokan meghaltak az é hezé s é s a hideg, a skorbut, a ma­lá ria é s egyé b betegsé gek kö vetkez­té ben. Az á llandó jelleggel vé gzett, kimerí tő sú lyos munka kö vetkez­té ben a kozá ksá g hanyatlá snak in­dult, gazdasá gaik fokozatosan tö nk­rementek, a kozá k szolgá lat elvesz­tette vonzerejé t.

I.Szkoropadszkij hetmansá gá nak szinte egé sz ideje a Své dorszá g ellen folytatott é szaki há ború idő szaká ra esik. Az ukrá n vá rosokban é s mező ­vá rosokban á llandó an nagy szá mú cá ri sereg á llomá sozott, amelynek az eltartá sá val kapcsolatos gondok a helybeli lakossá g vá llá ra nehezedtek. Az ukrá n né p biztosí totta a szá llí tó ­eszkö zö ket, a takarmá nyt, az é lel­met, a szá llá st. Mé g a ladogai é s a kauká zusi munká kban ré szt vevő ko­zá kok otthona sem volt mentes a katonasá g befogadá sá nak kö telezett­sé gé tő l. A lakossá g nagy ö sszegű adó kat fizetett a cá ri é s a hetmani kincstá rba, ré szt vett a kö telező á l­lami munká kban: a hidak é pí té sé ­ben, az utak javí tá sá ban stb.

A Hetmansá g egyes ezredeiben fokozatosan meghonosodott az oroszorszá gi fö ldesú ri fö ldbirtoklá s. Az ú j birtokosok fö ldjeiken egyé b birtokaikró l idehozott jobbá gyokat dolgoztattak. A helyi kozá k sztá rsina ennek mintá já ra maga is arra tö re­kedett, hogy a helyi szabad lakos­sá got jobbá gymunká ra szorí tsa.