:






A). állampolitikája






megerősödött a kozák vezetők hatalma. A hetman csak a sztársinák tanácsával vitatta meg a teendőket, a nagytanácsot, amelynek ülésén az egyszerű kozákok is részt vehettek volna, nem hívta össze. A hetman mégis képes volt megőrizni függetlenségét és tekintélyét, több fontos politikai döntést a sztársina ellenében is végre tudott hajtani.

kialakult a sztársinák fiaiból a boncsokos bajtársak privilegizált kategóriája, akik tulajdonképpen a hetmani gárdát képezték. A hetman mégis képes volt megőrizni függetlenségét és tekintélyét, több fontos politikai döntést a sztársina ellenében is végre tudott hajtani.

állandósult a Balparti Ukrajna közigazgatási beosztása, kialakultak az igazságszolgáltatás és a közigazgatás azon intézményei, amelyek ettől kezdve egy évszázadon keresztül fennálltak.

nagy figyelmet fordított az állam gazdasági fejlődésére.

a sztársinának és a papságnak birtokokat adományozott, ugyanakkor megakadályozta, hogy a birtokosok túlságosan kihasználják a parasztokat és a polgárokat.

A hetman arra törekedett, hogy a moszkvai állam fennhatóságával a saját uralma alatt egyesítse a Jobbparti és a Balparti Ukrajnát. Ugyanezzel a céllal tettlépéseket a Zaporizzsjai Szics irányába is.

1674-ben I. Szamojlovics javára mondott le és adta át neki a jogart M. Hanenko Jobbparti hetman, 1676-ban pedig P. Dorosenko hetman is. Ily módon I. Szamojlovicsot a Dnyeper két partjának" hetmanjává kiáltották ki. A hetman a cárhoz fordult annak érdekében, hogy a megnagyobbodott területhez csatolják a Szlobodai Ukrajnát is, ám ezt a kérését elutasították.



Az orosz-török háború idején (16771681) I. Szamojlovics kiváló hadvezéri és adminisztrátori (adminisztrátor görög keleti egyházmegye v. egyházközség ideiglenes vezetője) képességekről tett tanúbizonyságot, intézkedéseket tett az erődök, a városok megerősítése, a kozák ezredek harckészültségének biztosítása érdekében.

A csihirini hadjáratok idején (16771678) a hetman nagy erőfeszítéseket tett, hogy az ukrán területeket megvédjea török-tatár agressziótól. Csihirint nem sikerült megtartani. G. Romodanovszkij parancsára a katonaságot kivonták Csihirinből, a várat pedig felrobbantották. A lakosságot erővel a Dnyeperen túlra, a ritkán lakott határ menti sztyeppére telepítették.

1681-ben Bahcsiszarájban a moszkvai állam és Törökország 20 évre szóló fegyverszüneti szerződést kötött. A békeszerződés értelmében a Bug és a Dnyeper közötti területet egyik félnek sem állt jogában benépesíteni, azaz a kijevi földek déli része a Bohdan Hmelnickij által megalapított Kozák Köztársaság központja lakatlan pusztaság maradt Ukrajna szívében.



1683-ban a bécsi csatában Ausztria, Németország, Lengyelország és más országok egyesített csapatai teljesen szétverték a török csapatokat. A harcokban ukrán kozákok is részt vettek Szemen Palij zaporizzsjai ezredes vezetésével.

Törökország meggyengült hatalmát Lengyelország arra igyekezett kihasználni, hogy a törököket kiszorítsa Podóliából. A lengyel kormány tárgyalásokat kezdett a moszkvai állammal arról, hogy kössenek szerződést Törökország és a Krím ellen. A tervet támogatta az orosz fél is, mert meg akarta szerezni a Fekete-tenger és az Azovi-tenger partvidékét.

Amikor 1684 őszén kezdetüket vették a moszkvai-lengyel tárgyalások, a hetman nem javasolta a szövetség támogatását Lengyelországgal, amely bekebelezte a Jobbparti Ukrajnát. Ebből a célból küldte Moszkvába V. Kocsubejt.

1686. április 21-én a moszkvai állam és a Rzecz Pospolita aláírta az örök békét, amelynek értelmében a két ország katonai szövetségre lépett Törökország és a Krími Kánság ellen. A szerződés ezenkívül megerősítette az andruszovói békét, azaz az ukrán területeknek a Dnyeper mentén történő kettéosztását. Kijevet Oroszország kapta meg. Ugyancsak Moszkvának volt alárendelve Zaporizzsja. Akárcsak Andruszovóban, az örök béke" aláírásánál sem voltak jelen Ukrajna képviselői. I. Szamojlovics ebben bizonyos veszélyt látott az ukrán népre nézve, és kifejezte nemtetszését a szerződés megkötésével kapcsolatban.

 



mylektsii.su - - 2015-2022 . (0.007 .)