Ñòóäîïåäèÿ

Ãëàâíàÿ ñòðàíèöà Ñëó÷àéíàÿ ñòðàíèöà

ÊÀÒÅÃÎÐÈÈ:

ÀâòîìîáèëèÀñòðîíîìèÿÁèîëîãèÿÃåîãðàôèÿÄîì è ñàäÄðóãèå ÿçûêèÄðóãîåÈíôîðìàòèêàÈñòîðèÿÊóëüòóðàËèòåðàòóðàËîãèêàÌàòåìàòèêàÌåäèöèíàÌåòàëëóðãèÿÌåõàíèêàÎáðàçîâàíèåÎõðàíà òðóäàÏåäàãîãèêàÏîëèòèêàÏðàâîÏñèõîëîãèÿÐåëèãèÿÐèòîðèêàÑîöèîëîãèÿÑïîðòÑòðîèòåëüñòâîÒåõíîëîãèÿÒóðèçìÔèçèêàÔèëîñîôèÿÔèíàíñûÕèìèÿ×åð÷åíèåÝêîëîãèÿÝêîíîìèêàÝëåêòðîíèêà






A). állampolitikája






· megerősödött a kozák vezetők hatalma. A hetman csak a sztársinák tanácsával vitatta meg a teendőket, a nagytanácsot, amelynek ülésén az egyszerű kozá­kok is részt vehettek volna, nem hívta össze. A hetman mégis képes volt megőrizni függet­lenségét és tekintélyét, több fontos politikai döntést a sztársina elle­nében is végre tudott hajtani.

· kialakult a sztársinák fiaiból a boncsokos bajtársak privilegizált kate­góriája, akik tulajdonképpen a hetmani gárdát képezték. A hetman mégis képes volt megőrizni függet­lenségét és tekintélyét, több fontos politikai döntést a sztársina elle­nében is végre tudott hajtani.

· állandósult a Balparti Ukrajna köz­igazgatási beosztása, kialakultak az igazságszolgáltatás és a közigazgatás azon intézményei, amelyek ettől kezdve egy évszázadon keresztül fennálltak.

· nagy figyelmet for­dított az állam gazdasági fejlődésére.

· a sztársinának és a papságnak birto­kokat adományozott, ugyanakkor megakadályozta, hogy a birtokosok túlságosan kihasználják a parasz­tokat és a polgárokat.

A hetman arra töre­kedett, hogy a moszkvai állam fenn­hatóságával a saját uralma alatt egyesítse a Jobbparti és a Balparti Ukrajnát. Ugyanezzel a céllal tettlépéseket a Zaporizzsjai Szics irá­nyába is.

1674-ben I. Szamojlovics javára mondott le és adta át neki a jogart M. Hanenko Jobbparti hetman, 1676-ban pedig P. Dorosenko het­man is. Ily módon I. Szamojlovicsot „a Dnyeper két partjának" hetmanjává kiáltották ki. A hetman a cár­hoz fordult annak érdekében, hogy a megnagyobbodott területhez csa­tolják a Szlobodai Ukrajnát is, ám ezt a kérését elutasították.



Az orosz-török háború idején (1677—1681) I. Szamojlovics kiváló hadvezéri és adminisztrátori (admi­nisztrátor — görög keleti egyház­megye v. egyházközség ideiglenes vezetője) képességekről tett tanúbi­zonyságot, intézkedéseket tett az erődök, a városok megerősítése, a kozák ezredek harckészültségének biztosítása érdekében.

A csihirini hadjáratok idején (1677—1678) a hetman nagy erőfeszítéseket tett, hogy az ukrán területeket megvédjea török-tatár agressziótól. Csihirint nem sike­rült megtartani. G. Romodanovszkij parancsára a katonaságot kivonták Csihirinből, a várat pedig felrob­bantották. A lakosságot erővel a Dnyeperen túlra, a ritkán lakott ha­tár menti sztyeppére telepítették.

1681-ben Bahcsiszarájban a moszkvai állam és Törökország 20 évre szóló fegyverszüneti szerződést kötött. A békeszerződés értelmében a Bug és a Dnyeper közötti területet egyik félnek sem állt jogában bené­pesíteni, azaz a kijevi földek déli része — a Bohdan Hmelnickij által megalapított Kozák Köztársaság központja — lakatlan pusztaság ma­radt Ukrajna szívében.



1683-ban a bécsi csatában Auszt­ria, Németország, Lengyelország és más országok egyesített csapatai tel­jesen szétverték a török csapatokat. A harcokban ukrán kozákok is részt vettek Szemen Palij zaporizzsjai ez­redes vezetésével.

Törökország meggyengült hatalmát Lengyelország arra igyekezett kihasználni, hogy a törököket ki­szorítsa Podóliából. A lengyel kor­mány tárgyalásokat kezdett a moszk­vai állammal arról, hogy kössenek szerződést Törökország és a Krím ellen. A tervet támogatta az orosz fél is, mert meg akarta szerezni a Fekete-tenger és az Azovi-tenger partvidékét.

Amikor 1684 őszén kezdetüket vették a moszkvai-lengyel tár­gyalások, a hetman nem javasolta a szövetség támogatását Lengyel­országgal, amely bekebelezte a Jobbparti Ukrajnát. Ebből a célból küldte Moszkvába V. Kocsubejt.

1686. április 21-én a moszkvai állam és a Rzecz Pospolita aláírta az „örök békét”, amelynek értelmé­ben a két ország katonai szövetségre lépett Törökország és a Krími Kán­ság ellen. A szerződés ezenkívül megerősítette az andruszovói békét, azaz az ukrán területeknek a Dnye­per mentén történő kettéosztását. Ki­jevet Oroszország kapta meg. Ugyancsak Moszkvának volt aláren­delve Zaporizzsja. Akárcsak Andruszovóban, az „örök béke" aláírásá­nál sem voltak jelen Ukrajna képvi­selői. I. Szamojlovics ebben bizo­nyos veszélyt látott az ukrán népre nézve, és kifejezte nemtetszését a szerződés megkötésével kapcsolat­ban.

 



mylektsii.su - Ìîè Ëåêöèè - 2015-2022 ãîä. (0.007 ñåê.)Âñå ìàòåðèàëû ïðåäñòàâëåííûå íà ñàéòå èñêëþ÷èòåëüíî ñ öåëüþ îçíàêîìëåíèÿ ÷èòàòåëÿìè è íå ïðåñëåäóþò êîììåð÷åñêèõ öåëåé èëè íàðóøåíèå àâòîðñêèõ ïðàâ Ïîæàëîâàòüñÿ íà ìàòåðèàë