I. Bruhoveckij politikája

Az esemé nyek hatá sá ra felmerü lt a lehető sé ge a ké t terü let egyesí té sé nek, de Brjuhoveckij nem rendelkezett ele­gendő erő vel az egyesí té s vé g­rehajtá sá hoz, rá adá sul idő vel elve­szí tette azoknak a tá mogatá sá t, akik­nek a hetmansá got kö szö nhette.

I. Brjuhoveckij po­litiká ja lehető vé tette a cá ri hatalom megerő sö dé sé t az ukrá n terü leteken. 1665-ben egy tö bb mint ö tszá z fő s kü ldö ttsé get vezetett Moszkvá ba. Ott a hetman, a szemé lye irá nti bi­zalom é s hatalmá nak meg­erő sí té sé hez való tá mogatá s elnye­ré se é rdeké ben ké rte, hogy az ukrá n vá rosokban é s Zaporizzsjá ban nö vel­jé k az orosz vajdá k szá má t (12 ezer katona kí sé reté ben). Ez bekerü lt az ú n. 1665. é vi moszkvai cikkelyekbe is. A cikkelyek é rtelmé ben fokozó ­dott az ukrá n terü leteknek a cá ri hatalomtó l való kö zigazgatá si é s pé nzü gyi fü ggő sé ge. A vajdá k jogot nyertek a kö zigazgatá si é s a bí ró sá gi ü gyekbe való beavatkozá sra. A het­man nem lé phetett diplomá ciai kap­csolatba egyetlen kü lorszá ggal sem. A hetman megvá lasztá sa „a hatal­mas uralkodó utasí tá sá ra" tö rté nhe­tett. I. Brjuhoveckij ké rte, hogy Moszkvá bó l kü ldjenek metropolitá t Kijevbe. A „moszkvai cikkelyek" megerő sí tetté k a sztá rsina privilé gi­umait, a kozá kok jogait é s szabad­sá gá t. Az ukrá n terü letek paraszt­jaitó l é s polgá raitó l beszedett adó nak nem a hetman, hanem a cá r kincs­tá rá ba kellett kerü lnie. E cé lbó l a kö vetkező é vben e terü leteken né p­szá mlá lá st kí vá ntak vé grehajtani.

I. Brjuhoveckij poli­tiká ja felhá borodá st vá ltott ki az uk­rá nok ré szé rő l.

1666-ban megtö rté nt a né pszá m­lá lá s, ezt kö vető en pedig megá llapí ­tottá k a cá ri kincstá rba befizetendő adó k mé rté ké t. Ezzel egyidejű leg nö velté k meg az ukrá n terü leteken á llomá sozó cá ri katonasá g lé tszá má t. A vajdá k nem voltak tekintettel a helyi rendre é s bevett szoká sokra, beavatkoztak a kö zigazgatá sba é s a bí rá skodá sba, elfoglaltá k a fö ldeket. Szá mos jogtalansá got kö vetett el a lakossá ggal szemben a sztá rsina is. Mindezek eredmé nyeké ppen 1666 nyará n kitö rt a perejaszlavi felkelé s. Egy hó ­nap mú lva a felkelé st elfojtotta a hetmani é s a cá ri katonasá g.