Csihirini hadjáratok

1677-ben a tö rö kö k é s a tatá rok elhatá roztá k Csihirin é s Kijev elfog­lalá sá t. A szultá n megparancsolta, hogy Jurij Hmelnickijt oldozzá k fel a szerzetesi fogadalma aló l é s kü ldjé k Ukrajná ba mint hetmant („szarmatá i fejedelmet"). Nyá ron Ibrahim pasa tö rö k-tatá r hada, ame­lyik magá val vitt 120 kozá k rabot, kö zte J. Hmelnickijt, Csihirin alá vonult é s tartó s ostrom alá vette a vá rost. G. Romodanovszkij vajda moszkvai katoná i, Szamojlovics het­man kozá kjai é s 1. Szirko kisatamá n zaporizzsjai serege nemcsak vissza­verté k a tö rö kö k minden tá madá sá t, de az ellensé g soraiban igen nagy pusztí tá st is vé geztek. Elesett a ká n fia is. A Csihirin aló l megfutamo­dott pasá kat pedig maga a szultá n vé geztette ki. J. Hmelnickijt nem é rte bü nteté s.

A tö rö kö k é s a tatá rok má sodik csihirini hadjá ratá ra 1678-ban kerü lt sor. Csihirint nem sikerü lt megvé ­deni. A tö rö k-tatá r tá madó k fö ldig romboltá k a vá rost é s a kö zelben, Kapusztyana Doliná n ü tö ttek tá bort. Innen J. Hmelnickij „szarmatá i feje­delem", aki mintegy 300 kozá k é lé n á llt, rendeletet kü ldö tt szé t az ukrá n vá rosokba, melyben felszó lí totta a lakossá got, hogy á lljanak mellé. A pusztí tá st elkerü lendő, né há ny vá ros meghajolt J. Hmelnickij elő tt.

Csihirin lerombolá sa utá n a tö ­rö k-tatá r had visszavonult, há tra­hagyva J. Hmelnickijt, mint Ukrajna kormá nyzó já t, aki szé khelyü l a braclavi vidé ken Nemiriv vá rosá t vá lasz­totta. A kormá nyzó t a Kamjanec-Pogyilszkijban szé kelő tö rö k pasa tartotta ellenő rzé se alatt.

1681 elejé n Bahcsiszará jban a moszkvai á llam az egyik ré szrő l, valamint Tö rö korszá g é s a Krí mi Ká nsá g a má sik ré szrő l 20 é vre szó ­ló bé keszerző dé st í rt alá. Ebben tö b­bek kö zö tt megá llapí tá st nyert, hogy „a moszkvai á llam é s Tö rö korszá g kö zö tt a Dnyeper ké pezi a hatá rt, Kijev a moszkvai á llamhoz tartozik, Kijevtő l Zaporizzsjá ig fekvő terü le­ten ú j vá ros nem alapí tható." A ki­jevi fö ldek dé li ré sze, a Braclav vi­dé ke é s Podó lia Tö rö korszá g birto­ká ban maradt. Ezeknek a terü letek­nek volt a kormá nyzó ja Jurij Hmelnickij. Á m mé g ugyanebben az é v­ben a tö rö kö k Hmelnickijt Sztam-bulba kü ldté k, s a helyé re Dú ca moldovai vajdá t nevezté k ki.

1685-ben a tö rö kö k ismé t vissza­hoztá k Jurij Hmelnickijt s (immá r harmadszor) megtetté k a fennható ­sá guk alá tartozó ukrá n terü letek hetmanjá vá. Vé gü l is a ke­gyetlensé g é s az embertelensé g okozta a hetman veszté t. Az egyik sé rtett kereskedő bepanaszolta, mire a tö rö k pasa elfogatta J. Hmelnickijt. 1685 vé gé n J. Hmelnickijt zsinó rral megfojtottá k é s a holttesté t egy hí d­ró l a Szmotrics folyó ba dobtá k.