:






Csihirini hadjáratok






1677-ben a törökök és a tatárok elhatározták Csihirin és Kijev elfoglalását. A szultán megparancsolta, hogy Jurij Hmelnickijt oldozzák fel a szerzetesi fogadalma alól és küldjék Ukrajnába mint hetmant (szarmatái fejedelmet"). Nyáron Ibrahim pasa török-tatár hada, amelyik magával vitt 120 kozák rabot, közte J. Hmelnickijt, Csihirin alá vonult és tartós ostrom alá vette a várost. G. Romodanovszkij vajda moszkvai katonái, Szamojlovics hetman kozákjai és 1. Szirko kisatamán zaporizzsjai serege nemcsak visszaverték a törökök minden támadását, de az ellenség soraiban igen nagy pusztítást is végeztek. Elesett a kán fia is. A Csihirin alól megfutamodott pasákat pedig maga a szultán végeztette ki. J. Hmelnickijt nem érte büntetés.

A törökök és a tatárok második csihirini hadjáratára 1678-ban került sor. Csihirint nem sikerült megvédeni. A török-tatár támadók földig rombolták a várost és a közelben, Kapusztyana Dolinán ütöttek tábort. Innen J. Hmelnickij szarmatái fejedelem", aki mintegy 300 kozák élén állt, rendeletet küldött szét az ukrán városokba, melyben felszólította a lakosságot, hogy álljanak mellé. A pusztítást elkerülendő, néhány város meghajolt J. Hmelnickij előtt.

Csihirin lerombolása után a török-tatár had visszavonult, hátrahagyva J. Hmelnickijt, mint Ukrajna kormányzóját, aki székhelyül a braclavi vidéken Nemiriv városát választotta. A kormányzót a Kamjanec-Pogyilszkijban székelő török pasa tartotta ellenőrzése alatt.



1681 elején Bahcsiszarájban a moszkvai állam az egyik részről, valamint Törökország és a Krími Kánság a másik részről 20 évre szóló békeszerződést írt alá. Ebben többek között megállapítást nyert, hogy a moszkvai állam és Törökország között a Dnyeper képezi a határt, Kijev a moszkvai államhoz tartozik, Kijevtől Zaporizzsjáig fekvő területen új város nem alapítható." A kijevi földek déli része, a Braclav vidéke és Podólia Törökország birtokában maradt. Ezeknek a területeknek volt a kormányzója Jurij Hmelnickij. Ám még ugyanebben az évben a törökök Hmelnickijt Sztam-bulba küldték, s a helyére Dúca moldovai vajdát nevezték ki.

1685-ben a törökök ismét visszahozták Jurij Hmelnickijt s (immár harmadszor) megtették a fennhatóságuk alá tartozó ukrán területek hetmanjává. Végül is a kegyetlenség és az embertelenség okozta a hetman vesztét. Az egyik sértett kereskedő bepanaszolta, mire a török pasa elfogatta J. Hmelnickijt. 1685 végén J. Hmelnickijt zsinórral megfojtották és a holttestét egy hídról a Szmotrics folyóba dobták.

 



mylektsii.su - - 2015-2022 . (0.006 .)