:






A háború kezdete. Az ukránok szerepe az északi háborúban






1700-ban az orosz állam szövetséget kötött Lengyelországgal és Dániával, hadat üzent Svédországnak azzal a céllal, hogy kijáratot szerezzen a Balti-tengerhez. Ugyanebben az évben az ukrán sereg Narvába sietett, ahol az orosz katonaság több vereséget szenvedett. Az ukrán ezredeket a távoli harcterekre Livóniába, Litvániába, Lengyelországba, Szászországba vezényelték. Ez a háború semmit sem adott az ukránoknak, mindamellett jelentős emberi és anyagi erőforrásokat követelt tőle. Amikor a svédek Oroszország és szövetségese, Lengyelország területére léptek, az ukrán lakosság az orosz katonákkal és a kozákokkal együtt erődítményeket épített az ellenség előnyomulásának lehetséges útvonalain.

Az orosz katonaságnak minden átvonulásakor élelmet, szállást kellett biztosítani, ami súlyos terhet jelentett a néptömegek számára. A kozák katonaság nem a hetmannak, hanem az orosz katonai vezetőknek tartozott engedelmességgel. I. Péter az ország egységesítésére törekedett, s ennek megvalósítására irányuló érveit akadályozták a sajátos ukrán viszonyok. A cár már a háború elején nyilvánvalóvá tette, hogy meg akarja szüntetni az ukrán autonómiát.

Jobbparti Ukrajnában az Sz. Palij vezette felszabadító mozgalom általános felkeléssé nőtte ki magát. Lengyelország külső segítség nélkül nem tudta elfojtani. Ennek oka volt az is, hogy közben a svédek lengyel területre léptek. II. Ágost ekkor szövetségesétől, I. Pétertől kért segítséget. A cár parancsba adta I. Mazepának, hogy keljen át a Dnyeperen és foglalja el a Jobbpartot. A hetman ezt meg is tette. 1704-ben néhány jobbparti kozák ezredei I. Mazepa irányítása alá került.



Úgy tűnt, valóra vált Ukrajna két nagy része egyesítésének régi terve. Lengyelország követelte a cártól a Jobbpart visszaadását. A hetman viszont arról próbálta meggyőzni a cárt, hogy a Jobbpartot meg kell tartani.

XII. Károly svéd király a háborúban legyőzte Dániát és Szászországot, Narva alatt szétverte I. Péter seregeit és sikeresen nyomult előre Lengyelország felé. Lengyelországban ekkor két király uralkodott: II. Ágost, akit Oroszország támogatott és Leszczynski Szaniszló, akit 1704-ben választott királlyá II. Ágost ellenzéke. Leszczynski a svédek oldalára állt. Abban reménykedett, hogy a hagyacsi szerződésben foglaltak szerint (1658) Lengyelországhoz visszacsatolhatja az ukrán területeket, ezért szoros kapcsolatra törekedett I. Mazepával. A hetman titkos levelezést folytatott vele, nyíltan nem vállalta a szövetséget az erőtlen és szétvert Lengyelországgal. I. Mazepa számára több reménnyel kecsegtetett a XII. Károllyal való szövetség.

 



mylektsii.su - - 2015-2022 . (0.01 .)