:






I. Mazepa céljai. A svédek támogatása






I. Mazepa arra gondolt, hogy az orosz-svéd háború kimenetelétől függetlenül az ukrán területek elveszítik autonómiájukat. Ha I. Péter és II. Ágost győz, akkor az ukrán területeket ismét felosztják egymás között a Dnyeper mentén. Amennyiben XII. Károly és Leszczynski kerekedik felül, akkor az ukrán területek Lengyelországhoz kerülnek, és nem lehet szó semmiféle autonómiáról. Ezért a hetman azt tartotta célszerűnek, ha még a háború befejezése előtt megköti a szerződést, a svéd támogatásban bízott.

1706-ban Svédország és az ukrán területekkel titkos egyezményt írt alá, melynek értelmében a háború után az ukrán területek függetlenné válnak, a király pedig szavatolja az államiságot. A svéd király nem használhatta volna az ukrán állami jelképeket, s a közös határok hiánya arra a reményre jogosította fel a hetmant, hogy Svédország protektorátusa csak kizárólagosan feltételes lesz. Egyidejűleg I. Mazepa titkos tárgyalásokat folytatott Leszczynskivel az ukrán területek és a Rzecz Pospolita esetleges föderációjáról.

I. Mazepa fenti lépéseiről a kozák vezetőknek csak egy igen szűk rétege tudott. Nem volt tudomása róla I. Péternek sem. Nem hitt az ügynökök Mazepa titkos diplomáciájáról szóló jelentéseinek.



1708-ban leleplező feljelentést továbbítottak Moszkvába a hetmanról.

Az események felgyorsultak. A svéd király Fehéroroszországon és Szmolenszken keresztül akarta elérni Moszkvát. I. Péter azonban itt vonta össze a csapatait. 1708. szeptember 28-29-én a Liszna alatti csatában XII. Károly vereséget szenvedett. A király újabb terve az volt, hogy a megerősített városok megkerülésével, még délebbi útvonalon, azaz az ukrán területeken keresztül jut el Moszkvába.

A hetman meglepődött azokon a híreken, hogy a svédek az ukrán földekre léptek. I. Mazepa előtt két lehetőség állt: vagy szembeszáll a svédekkel, vagy pedig nyíltan XII. Károly oldalára áll. A hetman az utóbbit választotta.

 

1708. október 24-én I. Mazepa a fő sztársinával, az ezredesekkel és négyezer kozákkal elhagyta Baturint és XII. Károly főhadiszállására, a csernyihivi földekre ment. A hetman ezzel nyíltan a svédek oldalára állt. A néptömegek nem számítottak arra, hogy így alakulnak az események. Az emberek nem ismerték I. Mazepa politikai szándékait, elképzelhetetlennek tartották a svédekkel való szövetséget, akik ellen tegnap még harcba szólították őket. Annál is inkább, mert a kozákok, a polgárok és a parasztok Ukrajna egész területén mindenütt segítették az orosz katonaságot a svédek elleni harcban. Emiatt a lakosság körében I. Mazepa egyetlen felhívása sem talált meghallgatásra.



I. Mazepa árulásának hírére I. Péter, kiáltványt adott ki, melyben Mazepát az ukrán nép árulójának" nevezte. I. Mazepa Törökországba ment néhány hozzá hű emberével.

I. Péter parancsba adta a hetmani főváros, Baturin lerombolását. A várost a földdel tették egyenlővé, a lakosságot pedig legyilkolták.

Kegyetlen leszámolás kezdődött azokkal szemben, akik abba a gyanúba keveredtek, hogy I. Mazepát támogatták.

A cár a kiáltványban parancsba adta, hogy válasszanak új hetmant. 1708. november 6-án került sor az új hetman megválasztására. A cár Iván Szkoropadszkij ezredest javasolta a hetmani tisztségre.

 



mylektsii.su - - 2015-2022 . (0.017 .)