:






KOZÁK- ÉS PARASZTFELKELÉSEK A XVII. SZÁZAD 2030-AS ÉVEIBEN






A kozákok és egészében véve Ukrajna számára Petro Szahajdacsnij halála nagy veszteség volt. A kozákok és a városi egyházi társaságok körében megindult az eszmei harc annak eldöntéséért, hogy hogyan viszonyuljanak Lengyelországhoz.

Szahajdacsnij követői úgy gondolták, hogy kompromisszumok segítségével az erős Lengyelországot meg lehet akadályozni abban, hogy folyamatosan megnyirbálja a kozákok és a pravoszláv hit jogait és szabadságjogait. Ezt a nézetet vallották a módos kozákok és a polgárok többsége. Az egyszerű kozákok és a parasztok, akik jobbágysorban éltek, úgy vélték, hogy határozott cselekvésre van szükség akár fegyveres úton.

Fokozta a kialakult helyzet feszültségét az is, hogy a hotini harcokban a kozákok dicsőséget szereztek, a kormány azonban nem teljesítette a kozákoknak tett ígéreteit, de nem adta meg az ígért fizetséget sem, sőt csökkentette a lajstromozott kozákok létszámát. Ezért a kozákok úgy vélték, hogy nem kell engedelmeskedniük a királynak és önálló politikát folytattak.

Befolyással voltak a Krím politikájára azáltal, hogy híveiket támogatták a káni méltóságért folytatott harcokban. A kozákok csónakjaikon megtámadták a Fekete-tengeri török erődvárosokat, kiszabadították a foglyokat. Tengeri portyáik miatt a török szultán kénytelen volt jelentős katonai erőket állomásoztatni a partvidéken. A szultán panaszaira a lengyel király kormányhivatalnokokat küldött Zaporizzsjába, akik azt követelték a kozákoktól, hogy függesszék fel a Törökország elleni támadásokat, mert Lengyelország aláírta vele a békeszerződést. A királynak nem tetszett, hogy a kozákok nem alattvalóként viselkednek.

 



mylektsii.su - - 2015-2022 . (0.006 .)